BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR

A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KARÁNAK

ALAPKÉPZÉSEI

TÁJÉKOZTATÓ KÖZÉPISKOLÁSOKNAK

2013

BEVEZETÉS

A következőkben összefoglaljuk képzésünkről és a karunkon (BME VBK) végzettek várható munkájáról azokat az ismereteket, amelyek a vegyészmérnöki, biomérnöki vagy környezetmérnöki pálya iránt érdeklődőknek fontosak lehetnek. A felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról külön tájékozatóban olvashatnak. (http://www.felvi.hu, és www.kth.bme.hu )

Kérjük, hogy a 2013. évi Felsőoktatási felvételi tájékoztató (FFT) általános részét és a műszaki felsőoktatásra vonatkozó fejezetet gondosan tanulmányozzák át.

További, a képzést érintő információval szívesen állunk rendelkezésre a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara Dékáni Hivatalában

· Elektronikus postán: dekan@mail.bme.hu - kérjük, a levél tárgyaként tüntessék fel: “felvételi”

· Telefonon: (06-1-)463-1383, 463-3676, 463-4380

· Telefaxon: (06-1-)463-3570

· Személyesen: Budapest, XI. Műegyetem rkp. 3. I. em 22, H-Cs 9-15.30

A JELEN TÁJÉKOZTATÓ TARTALMA

· A képzés típusa

· Felvételi tárgyak

· Szakmák, továbbtanulás, elhelyezkedés

Ø Vegyészmérnöki szak

Ø Biomérnöki szak

Ø Környezetmérnöki szak

· Továbbtanulás: mesterképzés (MSc), doktori képzés (PhD)

· Melyik képzést válasszam, hogyan tanulhatok majd?

Ø Érdekel a kémia

Ø A kémia és a biológia is érdekel

Ø A kémián kívül matematikából is erős vagyok

Ø Érdekel a környezetvédelem

Ø Várhatóan a kötelezőnél több tanulást tudok majd vállalni

Ø Érdekel a szakma, de nem erősségem a kémia és/vagy nem vagyok valami ügyes

Ø Tévedtem a választással, később szakot szeretnék váltani

Ø Felsőfokú képzésben tanulok, szeretnék változtatni, átmennék a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karra

Ø Bizonyos típusú tanulási nehézségeim vannak

· A képzés néhány részlete

· A korábbi évek felvételi pontjai

A KÉPZÉS TÍPUSA

Karunkon három műszaki alapképzési szak, a vegyészmérnöki, a biomérnöki és a környezetmérnöki alapszak működik. A képzés illeszkedik az európai és amerikai képzésekhez. Mindhárom alapszakon 2005. szeptemberében, felmenő rendszerben indult az ún. bolognai felsőoktatási struktúrának megfelelő hét féléves műszaki alapképzés (BSc). Az alapdiploma munkavégzésre és – megfelelő tudás elérése esetén – a mesterdiplomáért folyó képzésben (MSc) továbbtanulásra jogosít. A legjobbak és a más egyetemek rokon mesterszakjain végzett diplomások legjobbjai a doktori (PhD) iskolában folytathatják tanulmányaikat.

FELVÉTELI TÁRGYAK

Mindhárom szakon azonos felvételi tárgyak vannak:

matematika és

fizika vagy informatika vagy kémia vagy biológia vagy szakmai tárgy

SZAKMÁK, TOVÁBBTANULÁS, ELHELYEZKEDÉS

Vegyészmérnöki szak

A képzés: Az első vegyészmérnöki diplomákat a XIX. század nyolcvanas éveiben adták ki a Műegyetemen. Ez a diploma azóta ismert és elismert Európában és a többi földrészen is. Az európai vegyészmérnök-képzés sokféle: a vegyipari gépészettől az elméleti kémiai ismeretekig sok diszciplinát foglal magába, intézményenként különböző arányokban. A BME vegyészmérnök-képzése a mérnöki ismeretektől az ún. alkalmazott kémiáig terjed. A felsőbbéves hallgatók – érdeklődésüknek megfelelően – különböző specializációkon (analitika és anyagszerkezetvizsgálat, gyógyszeripar, műanyag-, textil- és anyagtudományi, vegyipar és folyamatmérnöki) szerezhetnek részletesebb ismereteket. A kiváló hallgatók külföldi részképzésben vehetnek részt.

Munkavégzés vegyészmérnöki alapdiplomával: A szakemberek a vegyiparban és más iparágakban kémiai technológiai eljárásokat alkalmaznak, irányítják a technológiai folyamatokat és az azokat működtető személyzetet, gyártásközi és végső minőségellenőrzést végeznek; a vegyiparhoz kapcsolódó kutató-fejlesztő munka során laboratóriumi, félüzemi és üzemi kísérletekben vesznek részt, új eljárásokat vezetnek be; a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó analitikai vizsgálatokat is gyakran vegyészmérnökök végzik. A legtöbb területen nő a gazdasági ismeretek jelentősége. A vegyészmérnökök eredményes munkát végezhetnek mind itthon, mind külföldön az ipar, a mezőgazdaság, a kutatás, a kereskedelem, a közigazgatás stb. terén.

Biomérnöki szak

A képzés: A biomérnöki szak a vegyészmérnök-képzésből vált önállóvá, a biokémia és rokon tudományok műszaki alkalmazásaira irányul. Ez az oktatás Európában sok helyen ma is a vegyészmérnök-képzés része. A szak növekvő jelentősége abban is megmutatkozik, hogy 2006-ban a Kar neve Vegyészmérnöki Karról Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karrá változott. A felsőbbéves hallgatók négy specializáció (alkalmazott biotechnológiai, környezetvédelmi, egészségvédelmi, élelmiszerminősítő és élelmiszertechnológiai) közül választhatnak. A legkiválóbb diákok több ország egyetemein vehetnek részt ún. részképzésben.

Munkavégzés biomérnöki alapdiplomával: A szakemberek a vegyészmérnökökéhez hasonló (l. előbb) tevékenységet elsősorban a kémia és a biológia határterületére eső technológiákkal (biotechnológiák) kapcsolatban végeznek. A biomérnökök munkájára elsősorban a környezet- és egészségvédelem, az ipari biotechnológia, valamint az élelmiszeripar területén van szükség. Biomérnököket a gyógyszeriparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazhatnak, mind itthon, mind külföldön. A végzettek a tágabb értelemben vett biotechnológiai területeken kívül – a képzés erős kémiai gyökereinél fogva – kémiai technológiai területeken is megállják helyüket.

Környezetmérnöki szak

A képzés: A környezetmérnök-képzést világszerte a környezetünk iránti felelősség növekedése hívta életre, így a képzés viszonylag rövid múltra nyúlik vissza. Hazánkban – az országosan általános képzési követelményeken belül – a képző intézmények sajátságai megmutatkoznak az illető intézmény környezetmérnök-képzésében. A hazai felsőoktatáson belül a Műegyetemen folyik a legtöbb műszaki szakon képzés, így az itt tanuló leendő környzetmérnökök széleskörű műszaki alapképzésben részesülnek. A képzés a felsőbb évfolyamokon két specializáción (környezettechnológia és környezetmenedzsment) folyik. Egyéni érdeklődésük alapján a hallgatók egy-egy választott műszaki területen bővebb ismereteket is szerezhetnek, a legkiválóbbak külföldi részképzésben vehetnek részt.

Munkavégzés környezetmérnöki alapdiplomával: A szakemberek feladata, hogy felismerjék és elhárítsák a különböző területeken jelentkező környezeti szennyezéseket és veszélyeket, csökkentsék, ill. megszüntessék a különböző gyártási folyamatokban keletkező hulladékok mennyiségét, segítsék a természeti erőforrások ésszerű felhasználását. Tevékenységük a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására is kiterjed. Tudásukra szükség van a természet- és tájvédelemben, a területfejlesztésben, valamint a környezeti stratégia és biztonság kidolgozásában is. A BME-en végzett környezetmérnökök a különböző szakterületeken működő mérnökök partnerei lehetnek a környezetvédelmi problémák megoldásában mind itthon, mind külföldön.

Továbbtanulás: mesterképzés (MSc), doktori képzés (PhD)

A képzés: Az alapdiploma (BSc) birtokában – megfelelő tanulmányi követelmények teljesítése esetén – lehetőség van továbbtanulásra az alapdiplomának megfelelő vagy attól különböző (pl. a Kar másik szakja, gazdasági jellegű szak, természettudományi szak) mesterszakon (MSc). A mesterszak négy féléves. Az alapszaktól eltérő mesterszak esetén a bepótlandó ismeretek körét és a pótlás módját – bizonyos előírások alapján – az intézmény határozza meg. A mesterképzés során a hallgatók bekapcsolódhatnak a tudományos kutatómunkába is. A legjobbak tanulmányaikat és a kutatómunkát a doktori képzés (PhD) keretében folytathatják.

Munkavégzés mesterdiplomával, doktori fokozattal: A mesterdiplomával rendelkezők a képzettségüknek megfelelő területen – megfelelő szakmai tapasztalatok birtokában – többnyire irányító, kutató, fejlesztő típusú munkát végeznek, a doktori fokozattal rendelkezők ezekhez a tevékenységekhez további ismeretekkel, képességekkel rendelkeznek.

Elhelyezkedés

Az egyes szakokon a specializáció részaránya viszonylag kicsi, így a pályakezdőnek az adott specializációnak megfelelő munkahelyen előnye van, de valamely más végzettség esetén is általában betölthető az állás.

A Karon végzett mérnökök megfelelő számú állásajánlatot kapnak. A szakmai ismereteken kívül a számítógépes gyakorlatnak és a nyelvismeretnek nagy jelentősége van az elhelyezkedésben. A felmérések azt mutatják, hogy végzettjeink elégedettek a pályaválasztásukkal, és jövőjüket megnyugtatónak találják.

A Karon hagyományosan sok nő szerez mérnöki diplomát. A munkáltatók – speciális feladatok esetén adódó ritka kivételektől eltekintve – nem idegenkednek a női munkavállalóktól.

A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerő-piaci tapasztalattal rendelkező – szakemberek körében végzett felmérés (teljes terjedelmében a http://www.sc.bme/felmeresek) alapján elmondható, hogy a karon végzettek

· 86 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 11 %-a a képzés által nyújtott erős elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erősségének,

· 2005. február havi bruttó átlagkeresete 225.524 ± 71.330 Ft volt.

MELYIK KÉPZÉST VÁLASSZAM, HOGYAN TANULHATOK MAJD?

A felvételre készülők leggyakoribb kérdéseit gyűjtöttük össze:

Érdekel a kémia

· A vegyészmérnöki vagy a kémia alapszakot válasszam?

Alapszak: Mindkét alapszakon meghatározó a kémia, a vegyészmérnöki szakon az ismeretek a vegyipari műveletekkel (pl. reaktorok működése, anyagok elválasztása) egészülnek ki, és a kémia ipari alkalmazása (pl. műanyag-, gyógyszer-, ásványolajipar) nagyobb súlyt kap. (A BME-en csak vegyészmérnöki alapszak van.)

Továbbtanulás valamely mesterszakon: Mindkét alapszak elvégzése után lehetőség van a tanulmányok folytatására a mester (MSc) szakon, amely – különösen a doktori (PhD) tanulmányokkal kiegészítve – a kutatói munkára is felkészít. Az egyik (vegyészmérnöki vagy kémia) alapszak elvégzése után azonos, vagy a másik – esetleg mindkettőtől eltérő – mesterszakon lehet a tanulmányokat folytatni.

· Mi a különbség az ország három vegyészmérnöki szakja között?

A vegyészmérnöki alapszakokon a képzés mindhárom felsőoktatási intézményben (Veszprémi Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) ugyanazon szakmai előírásoknak megfelelően folyik. Ezek az előírások (ún. képzési és kimeneti követelmények) az Oktatási Minisztérium honlapján megtalálhatók. Az egyes intézmények hagyományaiból adódó különbségek ezen keretek között nyilvánulhatnak meg.

A BME Vegyészmérnöki Karának tanterve erős mind kémiából, mind a vegyipari műveletekkel, folyamatokkal, technológiákkal kapcsolatos tárgyakból. A Veszprémi Egyetemen jóval kevesebb a kémia és több a műveleti és folyamatmérnöki tárgy. A BME vegyészmérnöki szakán a vegyipari és folyamatmérnöki specializáció ismeretei közelítik legjobban a Veszprémi Egyetemen folyó képzést. A Debreceni Egyetem képzése inkább a BME képzéséhez hasonlít.

· A BME VBK három szakja közül melyiket válasszam?

Mindhárom szakon fontos tárgy a kémia: a vegyészmérnöki szakon domináns, a biomérnöki szakon erős kémiai alapképzés van, a környezetmérnöki szakon az előbbieknél kevesebb kémia szerepel a képzésben.

· Kémiai fakultációban vettem részt vagy vegyipari szakközépiskolába jártam – milyen előnyt jelent ez számomra?

Kezdetben – elsősorban a kémiai számításokban és a laborgyakorlatokon – nagyon sokat. Fontos, hogy a diák észrevegye, vannak olyan ismeretek, amelyek számára is újak, és ezen ismeretek rohamosan bővülnek.

A kémia és a biológia is érdekel

· A vegyészmérnöki vagy a biomérnöki szakot válasszam?

A vegyészmérnöki szak gyógyszeripari specializáción biológiai ismereteket is tanítanak, a biomérnöki szak alapképzésében sok a kémia, tehát mindkét szak választása esetén van mód a kémiai és biológiai ismeretek bővítésére. Biomérnök-képzés hazánkban a BME-en indult, a vegyészmérnök-képzésből fejlődött ki mintegy három évtizeddel ezelőtt. A hagyományosan erős kémiaoktatás következtében előfordul, hogy biomérnöki diplomával vegyészmérnöki munkakörben helyezkednek el. A mesterszakon való továbbtanulás esetén a szakváltás mindkét irányban egyszerű.

A kémián kívül matematikából is erős vagyok

· Mit nyújt nekem ez a képzés?

A vegyészmérnöki szak vegyipari és folyamatmérnöki specializációján a szakon az általános matematikai ismereteknél többet tanítanak, ez az ipari rendszerek irányításához szükséges.

Érdekel a környezetvédelem

· A környezetmérnöki szakot vagy a biomérnöki szak környezetvédő specializációját válasszam?

A környezetmérnöki szak a környezetvédelemre specializálódott, de a környezetvédelem a másik két szakon is fontos szerepet tölt be az egyes technológiák bemutatásában.

A biomérnöki szak képzésében a kémiai és biológiai jellegű tárgyak – köztük laboratóriumi gyakorlatok – dominálnak. A környezetmérnök hallgatóknak kevesebb ilyen tárgyuk van, ők többféle műszaki területre kapnak betekintést, így alkalmassá válnak arra, hogy az ezeken a területeken dolgozó szakemberekkel (pl. vegyészmérnökök, gépészmérnökök) környezetvédelmi kérdésekben együttműködjenek. Ennek a várhatóan szigorodó környezetvédelmi előírások betartatásában lesz meghatározó szerepe.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a hallgatók a biomérnöki szak környezetvédő specializációján viszonylag szűkebb területről kapnak mély elméleti és gyakorlati ismereteket, míg a környezetmérnöki szakon széles műszaki, gazdasági és jogi területen juthatnak szakmaközi kooperációt lehetővé tevő tudáshoz.

Várhatóan a kötelezőnél több tanulást tudok majd vállalni

· Hogyan mélyíthetem tudásomat?

Az ún. emelt szintű képzés keretében mód van egy-egy tantárgyból meghatározott módon több ismeretre szert tenni. Ezek a tárgyak „Válogatott fejezetek a….” címen jelennek meg a tantervben, választható tárgyként vehetők fel. A többletteljesítményt a diploma mellékletében feltüntetjük, ill. a továbbtanulás során figyelembe vesszük.

Egy-egy oktató tudományos kutatómunkájához kapcsolódva ún. tudományos diákköri (TDK) munkában lehet részt venni. A TDK munkáról készült dolgozatokat a hallgatók évenként intézményi konferenciákon mutatják be, a legkiválóbbak kétévente országos konferencián képviselhetik intézményüket.

· Hogyan szélesíthetem tudásomat?

A kötelező tananyagon túlmenő, a képzéshez szorosan nem kapcsolódó ismereteket is lehet szerezni, az érdeklődésnek megfelelően (pl. környezetvédelmi, informatikai, minőségügyi, menedzsment ismereteket tartalmazó tárgyak, ill. tárgycsoportok teljesítése).

· Elvégezhetek egy másik szakot is?

Van arra mód, hogy a hallgató másik szakon ún. párhuzamos képzésben vegyen részt. A hallgatók gyakran választják a tanárképzést, melynek elvégzése a szaknak megfelelő tárgy középiskolai oktatására jogosít. A Kar másik szakját, ritkábban egy másik kar szakját is választják (pl. közgazdasági, műszaki menedzser). Ezeken a szakokon az első szak egyes tárgyait elfogadják (akkreditálják).

· Mehetek külföldre tanulni?

Jó tanulmányi eredménnyel és nyelvtudással mód van arra, hogy különböző nemzetközi programok, ill. a BME és egyes külföldi egyetemek közötti kapcsolat keretében, pályázat útján a hallgató külföldi részképzésen vegyen részt.

Érdekel a szakma, de nem erősségem a kémia és/vagy nem vagyok valami ügyes

· Ha az utóbbi években azt is elfelejtettem kémiából, amit korábban tudtam, van esélyem a Kar szakjain tanulni?

Nehezebb lesz a tanulás, mint azoknak, akik nagyobb kémiatudással érkeznek, de intenzív tanulással a hiány pótolható. A felkészülésben segít a levelező felkészítés (http://feb-bme.uw.hu), a nyári előkészítő tábor, és az elsőéves hallgatóknak a tanévkezdés előtt szervezett tábor.

Az oktatás gyakorlatilag az alapoknál kezdődik, és meglehetősen gyors – de követhető – ütemben halad. A hiányzó ismeretek pótlására az elsőéveseknek „Kémiai alapok” címen választható tárgyat indítunk.

· Meglehetősen ügyetlen vagyok. Fogok tudni a laboratóriumban dolgozni?

Természetesen az ügyesebbek előnyben vannak, de a laboratóriumi munka – eltekintve egészen extrém esetektől – tanulható.

Tévedtem a választással, később szakot szeretnék váltani

Legalább két lezárt félév és megfelelő tanulmányi ererdmény esetén szakot lehet váltani, a szakok közös tárgyait elfogadjuk, természetesen az újonnan választott szak hiányzó tárgyait később teljesíteni kell.

A szakváltás több-kevesebb időveszteséget okoz a tanulmányokban. A törvény a képzés befejezéséhez két további (összesen kilenc) államilag támogatott félévet biztosít, ennek elteltével költségtérítést kell fizetni. A BSc és az MSc szakok elvégzésére (4+7=11 félév) összesen 12 államilag támogatott félév áll rendelkezésre

Felsőfokú képzésben tanulok, szeretnék változtatni, átmennék a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karra

A korábba teljesített tárgyakat – meghatározott feltételek telejsülése esetén – a BME befogadja. A BME-re nyert felvétel esetén még a nyár folyamán, a hivatalos beiratkozás előtt kérni kell a tárgyak befogadását, és az első éven már az elfogadott tárgyaktól függően lehet folytatni a tanulmányokat. Az államilag finanszírozott félévekbe (BSc képzés esetén 9 félév) valamennyi felsőoktatási intézményben eltöltött félévek beszámítanak.

Bizonyos típusú tanulási nehézségeim vannak

Hivatalos szakértői igazolás esetén diszlexiával és/vagy diszgráfiával élők tanulmányi kedvezményt kérhetnek az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságtól. A tanulmányi kedvezmény rendszerint az írásbeli számonkérések megnyújtott idejét jelenti.

A KÉPZÉS NÉHÁNY RÉSZLETE

Képzés szakonként, a képzést folytató felsőoktatási egységek

A hallgatók a három szak valamelyikére nyernek felvételt, képzésük szakonként külön folyik. A biomérnöki szak oktatását a Kar az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel kooperációban végzi, míg a környezetmérnök képzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mind a nyolc karának közreműködésével folyik – a képzés gesztora a Vegyészmérnöki Kar. Valamennyi szak oktatásából kiveszi részét egyetemünk Természettudományi valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara is.

A tanterv

A tanterv következő területekre tagolódik:

- gazdasági és humán ismeretek - természettudományos alapismeretek

- szakmai törzsanyag - differenciált szakmai ismeretek (kötelező

- szabadon választható tárgyak és kötelezően választható tárgyak)

A kreditrendszer

A kredit a hallgatói tanulmányi munka mérőszáma: egy kredit(pont) 30 hallgatói munkaórának felel meg. Természetesen ez a szám hozzávetőleges érték. A kreditrendszer azt jelenti, hogy az egyes tárgyak teljesítésekor a hallgató pontokat kap. A diplomához a tanterv által meghatározott tárgyakból adott számú pontot (műszaki alapdiploma: 210 kredit, mesterdiploma: 120 kredit) kell megszerezni. Ennek idális ütemezését adja a tanterv. A kredit az alapja a különböző – európai és tengeren túli - országokban végzett tanulmányok kölcsönös elfogadásának is, akár rövid részképzésről, akár hosszabb idejű továbbtanulásról vagy munkavállalásról van szó.

Ha valaki egy tárgyat nem tud teljesíteni, később újra felveheti anélkül, hogy évet kellene ismételnie. Az egymásra épülés biztosítása végett csak az kötött, hogy az adott tárgyat mely előző tárgyak (előkövetelmény) teljesítése után lehet felvenni, így mindenki egyéni tanterv szerint tanulhat: azon kívül, hogy bizonyos esetekben él a tantárgy-választási lehetőségekkel, maga tervezheti meg előrehaladása ütemét is. Mind szakmai, mind anyagi szempontból nyomatékosan javasoljuk, hogy a diákok lehetőség szerint a tanterv szerint haladjanak.

Nyelvtanulás

Az Egyetem biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét, de nem kötelező a nyelvoktatásban részt venni. Diplomát csak az kaphat, aki legalább egy élő nyelvből középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik.

Testnevelés

Az Egyetemen két félév (heti két óra) testnevelés teljesítése kötelező, a hallgatók többféle sportág közül választhatnak.

A korábbi évek felvételi pontjai

2006-tól minden képzés BSc. Az elérhető maximális pontszám 2005 – től 2007 -ig 144, 2008-tól 480 volt.

Képzés	Egyetem	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012
Vegyész-mérnök	BME-VBK (korábban VEK)	120	121	384	412	418	419	427
	DE (Debrecen)	80	113	228	290	319	326	300
	PE (korábban VE) (Veszprém)	103	114	225	280	319	310	301
Vegyész (kémia)	PE (korábban VE) (Veszprém)	107	108	230	212	211	214	247
	DE (Debrecen)	92	103	224	165	211	232	240
	ELTE (Budapest)	84	103	216	265	313	353	370
	PTE (Pécs)	112			226	211	256	240
	SzTE (Szeged)	87	103	238	169	224 n.i.	278	240
	NyME (Sopron)						202	-
	Eger						200	240
Környezet-mérnök	BME-VBK (korábban VEK)	126	120	358	371	372	375	367
	DE (Debrecen)	93	93	162		319	-	240
	ME (Miskolc)	96	94	164	279	248	310	298
	NyME (Sopron)	100	94	164	279	317	310	280
	SzIE (Gödöllő)	114	92	164	279	319	310	240
	PE (VE) (Veszprém)	92	92	214	280	319	310	248
	PTE (Pécs)				279	319	310	240
	SzTE (Szeged)						327	276
	BMF/Óbuda				279	319	310	243
	EJF (Baja)						309	240
	SZE (Győr)							240
Biomérnök	BME-VBK (korábban VEK)	119	117	361	381	391	393	407
	Corvinus (bio/élelm)						349/359	347
	DE (Debrecen)	94	116	215	280	319	338	350
	PE (VE) (Veszprém)		115	248	278	318	310	260
	SZTE (Szeged)					319	319	317